Elsősegélynyújtó

Legújabb ajánlások

admin — Mon, 31 Jan 2011 15:34:18 +0000

2010. októberében az American Heart Association (AHA) és az European Resuscitation Council (ERC), az International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR) két tagja új elsősegélynyújtási irányelveket dolgoztak ki. Ezen módosítások nem változtatják meg drasztikusan az elsősegélynyújtás menetét, csupán néhány módosított ajnánlást nyújtanak számunkra, hogy naprakészek lehessünk.

A leglényegesebb, hogy a mellkas kompresszió – befúvás aránya változatlan, azaz 30:2 !

Az alábbi módosítások születtek:

Amikor segítőként megkérünk valakit, hogy hívja a mentőket, emellett kérjünk meg valakit arra is, hogy hozzon Automata Külső Defibrillátort (AKD).
Ezidáig nem hívtuk fel külön a figyelmet az AKD-re. Ezen változtatás oka, hogy egyre több épületben, közterületen rendelkezésünkre állnak ezen defibrillátorok.
Felnőtt mellkasi kompresszió esetén legalább 5 cm-re nyomjuk be a mellkast, legalább 100 ütem/perces sebesség mellett.
Ezelőtt 4-5 cm volt javasolt 100 ütem/perc sebesség mellett.
Csecsemő mellkasi kompresszió esetén kb. 4 cm-re nyomjuk a mellkast, míg gyermek esetén kb. 5-cm-re 100-120 ütem/perc gyakorisággal. A változtatás előtt a mellkas vastagságának kb. 1/3-nyi részéig volt javasolt a nyomás 100 ütem/perc sebességgel. A változás oka, hogy szoros összefüggés van a mellkasi kompresszió mélysége illetve annak hatásfoka közt.
Ezidáig nem volt ajánlás arra vonatkozóan, hogy a AKD előkészítése és a mellkasi kompresszió szüneteltetése milyen hatással van. Ennek megfelelően amennyiben legalább két mentő tartózkodik a helyszínen a komprsszió szüneteltetésének minimalizálásának érdekében amíg az egyik mentő előkészíti az AKD-t és felhelyezi a tappancsokat, addig a másik mentő alkalmazza a mellkasi kompressziót.
Kezdjük a CPR-t 30 mellkasi kompresszióval, majd tegyük szabaddá a légutakat és alkalmazzunk két befúvást. Amennyiben feltehetően fulladás történt a kompresszió előtt kezdjünk két mentő legzéssel.

A változásokkal illetve bármilyen észrevételével kapcsolatban szóljon hozzá bejegyzésünkhöz.

Elsősegély tanfolyam a Corvinban

admin — Wed, 24 Nov 2010 06:54:57 +0000

Ez nem gyakorlat! Életmentés élesben!

admin — Tue, 09 Nov 2010 10:21:49 +0000

Találtunk egy videót, ahol “élesben” mentenek életet. Ajánljuk mindenkinek, akit érdekel az életmentés.

Nálunk nem fog ilyen előfordulni

admin — Thu, 04 Nov 2010 20:26:35 +0000

Ugyan próbáljuk minél valósághűbben demonstrálni tanfolyamaink gyakorlati részeit, de megígérhetjük, hogy nem fog Nálunk ilyen helyzetbe kerülni:

Hogyan hívjuk a mentőket?

admin — Thu, 21 Oct 2010 16:08:24 +0000

Mentés szükségessége esetén bárki – állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül – hívhat mentőt a Magyar Köztársaság területén.

Milyen esetekben hívhatunk mentőt mentés céljából?

Minden esetben, amikor a beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul:

ha életveszély, vagy annak gyanúja áll fenn (eszméletlen állapot, bármilyen eredetű súlyos vérzés, stb.)
baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén
megindult szülés, illetve a fennálló terhesség alatt bekövetkező rendellenesség miatt
ha erős fájdalom, vagy más riasztó panasz, illetve tünet észlelhető (pl. fulladásérzés, nehézlégzés, végtagbénulás, stb.)
ha olyan magatartászavart észlelünk, mely során a beteg saját maga, vagy mások életét veszélyezteti

A mentők hívószáma az ország egész területén (minden vezetékes és mobil telefonról): 104

1999-től egységes sürgősségi hívószám bevezetésére kerül sor Magyarország területén is (112). Ezt elsősorban akkor hívjuk, ha egyidejűleg a mentőkre és/vagy a tűzoltókra és/vagy a rendőrségre is szükség van.

Mentőhívás esetén az alábbi kérdések szerint tegyük meg a bejelentést:

Hol történt? (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége)
Mi történt? (a sérülés, rosszullét bekövetkezte: pl. összeesett, eszméletlen; szívbeteg fullad; magasból esett, gépkocsi elgázolta; motorkerékpárral fának ütközött, stb.)
Hány sérült, beteg van?
Milyen sérülés, panasz, tünet észlelhető? (pl. földön fekszik, lábát fájlalja; sápadt, verejtékes; fullad, nyugtalan, ajkai elkékültek; földön fekszik, görcsöl, szája habzik)
A bejelentő neve és telefonszáma (szükség lehet a bejelentő visszahívására, pl. pontatlan cím esetén!)
Várjunk a mentésirányító esetleges kérdéseire (a történtek pontosítása érdekében fontos!), és csak ezután tegyük le a telefonkagylót.

Ha nem mentést igénylő heveny megbetegedést észlel a beteg lakásán, hívja a háziorvost vagy az orvosi ügyeletet. A beteg vizsgálata alapján az orvos eldönti, hogy szüksége van-e a betegnek gyógyintézeti beutalásra és betegszállításra; ha igen, az orvos a szükséges intézkedéseket megteszi.

Munkaügyi előírások

admin — Thu, 21 Oct 2010 15:54:50 +0000

Egy esetleges munkaügyi ellenőrzést Ön már felkészülten várhatja, amennyiben rendelkezik Ön vagy valamely alkalmazottja elsősegélynyújtási képesítéssel. Az erre vonatkozó előírás az alábbiakat mondja ki:

A 4/2002 (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklet I. fejezet 13.1 pontja, amely előírja, hogy:

A munkáltatónak biztosítania kell az elsősegélynyújtási lehetőséget, és azt, hogy a munkavállalók közül külön előírások szerint kiképzett és vizsgázott, elsősegélynyújtásra kijelölt személy mindig rendelkezésre álljon.
Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a balesetet szenvedett vagy hirtelen rosszul lett munkavállalókat orvosi kezelésre bármikor el lehessen szállítani.

Eredeti forrás megtekintéséhez kattintson ide.

Szív-tüdő újraélesztés (CPR) csak mellkasi kompresszióval

admin — Thu, 21 Oct 2010 15:02:50 +0000

Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) nemrég bejelentést tett a szív-tüdő újraélesztés (CPR) csak mellkasi kompressziót alkalmazó módszerét illetően. Azt állítják, hogy ha a mentést végző személy nem végzett ilyen jellegű tanfolyamot vagy nem érzi magát biztosnak a szájon át lélegeztetésben, elegendő csupán a kompressziót alkalmazni. Némely újraélesztő tanács nem tett változtatást vagy bejelentést azt állítva, hogy nincs elegendő indok ezzel az információval kiegészíteni a laikusok számára szervezett tanfolyamok anyagát. Az elsősegélynyújtás filozófiája szerint szükséghelyzetben a segítségnyújtásra tett bármilyen kísérlet jobb, mint a semmilyen. Ha egy laikus bármely okból kényelmetlennek érzi a szájból szájba történ lélegeztetést, ám hajlandó a mellkasi kompresszióra, a bajba jutott még jól járhat. Ebből az okból kifolyólag a meglévő elsősegélynyújtási anyagok már tartalmaznak információt a csak mellkasi kompresszióval végzett kardiopulmonáris újraélesztésről.

Az elsősegélynyújtás követelményeinek teljesítéséhez továbbra is meg kell tanulni, hogyan kell mesterséges lélegeztetést és mellkasi kompressziót alkalmazni. Ezen túlmenően megvitatjuk a kardiopulmonáris újraélesztés csak mellkasi kompressziót alkalmazó módszerét, és hogy valaki miért választja azt. Tény az, hogy a kardiopulmonáris újraélesztés a mesterséges lélegeztetéssel együtt mindig jobb, ugyanakkor ha nincs akadálya vagy a laikus elssegélynyújtó aggódik a mesterséges lélegeztetés miatt, a kardiopulmonáris újraélesztés csak mellkasi kompresszióval is jobb, mint az újraélesztést az orvosi segítség megérkezéséig halogatni.

Európai irányelvek elsősegélynyújtásra

admin — Thu, 21 Oct 2010 13:27:20 +0000

2005 végén publikálta az ILCOR a Guidelines (Irányelvek) 2005 című documentáció frissítését, melyben szisztematikusan felülvizsgálták az újraélesztésre vonatkozó tudományos irodalmakat. Ezzel egy idõben az amerikai Vöröskereszt és az American Heart Assotiation hasonló tanulmányt adott ki.
Ez a dokumentum hatással van az európai újraélesztési irányelvekre is, ezért most az Európai Újraélesztési Tanács is kiadta az Irányelvek frissített változatát.
A következõ változásokat kell figyelembe venni az Emergency First Response oktatásánál a jövőben:

Vérzés

Többé nem ajánlott a vérzõ seb felemelése. A vérzés kontrollálásához elegendõ a közvetlen nyomás avagy a nyomókötés alkalmazása a sérült felületen, melynek hatékonysága teljesen bizonyított. Nincs elég bizonyíték azonban arra, hogy a nem közvetlen nyomás (páldául a nyomáspontok alkalmazása) és a sérült testrész felemelése hatékonyan csökkentené a vérveszteséget.

Égési sérülés

Hűtsük le az égett felületet amilyen gyorsan csak lehet csapvízzel 15-20 percig, amíg a fájdalom enyhülése érezhetõ nem lesz vagy a mentõszolgálat meg nem érkezik. Habár nincs meggyõzõ bizonyíték arra, hogy meddig kell hűteni az égési sérülést optimálisan, az EFR anyagok korábban minimum 10 percet írtak elõ.
Az útmutatás javasol egy használható módszert az égett terület megállapítására is – ezt fontos tudni, amikor a mentõszolgálatot értesítjük.

A páciens tenyérmérete az ujjakkal együtt jó közelítéssel 1 %-a a teljes testfelületnek.
Ezt a viszonyítást alkalmazva könnyen megállapíthatjuk a sérült felület arányát.